Történelem linkgyűjtemény
Magyar nyelvű oldalak:
A feldolgozott témakörhöz:
Emléket állít a munkatáborokban 1945-1953-ig fogvatartott áldozatoknak, személyes visszaemlékezések, képek, térképek internálótáborokról: Recsk, Tiszalök, Buda-dél, Kazincbarcika, Kistarcsa
https://www.modern-tortenelem.hu/
Magyar nyelvű oldal, a Visegrádi Négyek, köztük Magyarország 20. századi történelméről
Érettségi felkészüléshez:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok
Érettségi feladatsorok 2005-2013 közép- és emelt szinten, 2003-2004 próbaérettségi feladatsorok.
https://erettsegi24.hu/tetelek/tortenelem/
2011 óta nincs frissítés, innen elérhetők a részletes érettségi vizsgakövetelmények, történelem érettségi tételek, kapcsolódással más tantárgyakhoz hasznos dolgok érettségizőknek.
Jól segíti az érettségire való felkészülést, jó tételvázlatokat lehet találni magyar- és világtörténelemből, illetve más tantárgyakból. Találhatsz teszteket különféle tantárgyakból, olvashatsz oktatással kapcsolatos híreket.
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2012/tortenelem_vk.pdf
Részletes vizsgakövetelmények a történelem érettségire közép- és emelt szinten.
Vegyes:
A História című folyóirat internetes kiadása. Az 1999. évi 9-10. számtól olvashatók a cikkek. Nem minden cikket lehet online elolvasni, de érdemes böngészni.
A Múlt-kor magazin történelmi portálja. Minden történelmi korból találhatók itt érdekes, informatív cikkek, nagyon jó képekkel. Sikeresen kelti fel a történelem iránti érdeklődést azzal, hogy színesen írja le az ismert történelmi tényeket; érdekességekkel, hétköznapi emberek történelemben játszott szerepével, történelmi személyiségek mindennapjaival fűszerezve az eseményeket.
Nagyon jó oldal, jó linkekkel: tantárgyakra osztott tartalom. A történelemre kattintva rengeteg anyagot lehet találni: feladatokat, forrásanyagokat, képeket, szimulációkat, ábrákat. Hasznos gyakorláshoz, otthoni tanuláshoz, érettségi felkészítéshez.
www.mozaweb.hu (a legtöbb tartalom regisztrációhoz kötött)
https://www.matud.iif.hu/ (kulcsszavas keresésre a Magyar Tudomány c. folyóirat cikkeiben (Magyar Tudományos Akadémia folyóirata) lehet olvasni)
https://www.torilecke.com/ (sok gyakorlási lehetőség, sok témában)
https://www.gyakorolj.hu/ (nem csak történelem, hanem magyar, matematika, nyelvek…)
mek.oszk.hu (kiselőadások tartásához, jó képek!)
https://tortenelemklub.com/ (sok érdekesség, magyar- és világtörténelem)
https://film.indavideo.hu/browse/animaciosfilm
https://www.tortenelemtanitas.hu/
Angol nyelvű oldalak:
https://www.pics4learning.com/ (történelmi tárgyú képek)
https://www.besthistorysites.net/ (linkgyűjtemény)
https://www.bbc.co.uk/history/0/ (a BBC történelemmel foglalkozó oldala)
https://www.historylearningsite.co.uk/
Német nyelvű oldalak:
https://www.bpb.de/ (történelmi és politikai témájú képek)
https://archive.org/details/bilderatlaszumco00heck
https://www.dokus4.me/index.php/category/geschichte/allgemeine-geschichte/
https://www.derweg.org/deutschland/geschichte/
https://geschichtsverein-koengen.de/DtGesch.htm
https://www.tatsachen-ueber-deutschland.de/de/geschichte.html
https://www.focus.de/wissen/mensch/geschichte/deutschegeschichte/
Kutatási terv-vázlat
A kutatás témája
A Táncsics Mihály Gimnázium tanulóinak internet használati és olvasási szokásainak vizsgálata
A kutatási probléma felvetése
Az EUROSTAT felmérései szerint Európa egyes országaiban az internetezés hétköznapi dolog – az információszerzés első számú forrása, amely az élet minden területére kiterjed. Általánosnak mondható, hogy a legaktívabban a középiskolás és az egyetemista korosztályok használják e digitális eszközt. Nálunk is hasonló a helyzet: a 14–24 évesek több, mint 75 %-a használja az internetet. Azonban mind a teljes népességet, mind a 14-24 éves korosztályt nézve jelentős az elmaradásunk az európai átlagtól. Ugyanakkor a hazai szociológiai, statisztikai felmérések, időmérleg-kutatások szerint az emberek egyre kevesebb időt töltenek el olvasással, de valószínűleg itt is a 14-24 éves korosztály a legaktívabb. Vajon a fenti megállapítások igazak-e a siklósi gimnazistákra is? Internetezési és olvasási szokásaik mennyiben illeszkednek az európai, illetve a magyarországi trendbe? A kapott eredmény birtokában van-e értelme nagyobb hangsúlyt fektetni az intézményben az internetes hír- és ismeretközlésre?
A kutatási cél meghatározása
Fontos-e a siklósi gimnázium diákjai számára, hogy mi történik a világban? Honnan szerzik a híreket, az információkat? Melyik forrás a legjelentősebb számukra: az internet, a televízió vagy az újság, esetleg a könyv? Járnak-e még a diákok könyvtárba, olvasnak-e könyveket, újságokat a hagyományos módon, vagy ezt is már csak számítógépen teszik meg?
Konceptualizálás
Az ideális siklósi gimnáziumi diák sokat internetezik, azt gyakran használja tanulásra, házi feladatai elkészítésére, valamint annak segítségével tájékozódik a napi hírekről. Tagja valamilyen könyvtárnak, sok könyvet, újságot, folyóiratot olvas, de sokat néz televíziót is. Az olvasás terén csökken a szerepe körükben a hagyományos, nyomtatott forrásoknak. Az információszerzés forrásai tekintetében eltérés van a városokban, illetve a községekben élő diákok között.
A hipotézisek megfogalmazása
A kutatás helyszíne
Táncsics Mihály Gimnázium - Siklós
Mintaválasztás
A populációt a Táncsics Mihály Gimnázium tanulói jelentik. A populáció elemeiről a teljes körű listát az iskola adminisztrációs rendszeréből kaptam meg. A mérés során rétegzett véletlen mintavételt alkalmaztam. Független csoportok (városiak, vidékiek) létrehozása után egyszerű mintavétellel számítógéppel, véletlen szám generátor segítségével választottam ki a 100 fős mintát. Az iskola minden diákjának egyenlő esélye volt bekerülni a mintába.
Kutatási módszerek
Az adatgyűjtéshez kérdőívet használtam. A kérdőív elején háttér információkat gyűjtöttem, majd ezután a diákok információszerzési, internetezési és olvasási szokásait vizsgáltam. A zárt kérdés típusok közül a feleletválasztást és a rangsorolást alkalmaztam.
Időterv
A kérdőívek kitöltésére 2014. január 27. – 31. között kerül sor. A mintába az iskola összes osztályából kerül diák. Ők osztályfőnöki órán töltik ki a kérdőívet. Az adott osztályok osztályfőnökei a felmérésvezetők. Ők elmondják a tanulóknak, hogy e kérdőívvel a diákok információszerzési szokásait vizsgáljuk, a kérdőív kitöltése önkéntes, a kérdéseket önállóan értelmezzék, ebben az osztályfőnök segítséget nem nyújthat. A kérdőív kitöltésére 15 perc áll rendelkezésükre. Az óráról hiányzó diákokkal a kérdőívet nem íratjuk meg később. Helyettük más tanulónak sem lesz lehetősége azt kitölteni.
Megvalósítás feltételei
Irodalom
Arató László: Gutenberg-galaxis napjainkban. https://www.ringmagazin.hu
B. Szabolcs Éva: (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Kutatás-módszertani kiskönyvtár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán - Galácz Anna - Rét Zsófia - Rigler András - Ságvári Bence (2004):
„A digitális jövő térképe”. A magyar társadalom és az internet. ITHAKA–ITTK–TÁRKI.
https://www.worldinternetproject.net
Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
Falus Iván – Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest
Fábián Zoltán - Galácz Anna - Gerhardt Erik - Kollányi Bence - Ságvári Bence - Székely Levente (2006):
A digitális jövő térképe. A magyar társadalom és az internet. Gyorsjelentés a World Internet Project 2006. évi magyarországi kutatásának eredményeiről. ITHAKA–ITTK–TÁRKI.
Gereben Ferenc – Nagy Attila (1992): Olvasás és társadalom. OSZK-KTK., Budapest
Gyarmati Szabó Éva (2003): A középiskolai korosztály információszerzési szokásai.
Tóth Éva (2007): Informatika az iskolában 1999–2006., Iskolakultúra, 18. 2007/01. sz. 31-40. o.
A tanítás során az alábbi digitális tananyagokat használom:
1. SDT Sulinet tananyag-bázis:
tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem
2. A Mozaik Kiadó digitális tananyagai:
www.mozaik.info.hu/Homepage/Mozaportal/MPdigitalis.php?op=interaktiv
A digitális anyagoknak köszönhetően a tankönyvi forrásokat bőséges mennyiségű internetes információval, képanyaggal tudom kiegészíteni. Annak érdekében, hogy a diákok hasznosan töltsék az idejüket a számítógép előtt ülve (ami sajnos egyre nagyobb teret foglal el a diákok szabadidejében), próbáltam minél többféle tanulást támogató forrást találni: érdekes cikkeket, feladatsorokat, olyan képeket, amelyek a múlt történelmének eseményeit, személyeit közelebb hozhatják a gyerekekhez.
Például Magyarország II. Világháború utáni történelmének tanítása során az időszak eseményeinek, a kommunista diktatúrának kegyetlenkedései különösen alkalmasak arra, hogy a diákokban fejlesszék az empátiát, az együttérzés képességét, amely nagyon fontos személyiségvonás. Erre különösen alkalmasak a vizuális ingerek, arra azonban vigyáztam, hogy a bemutatott képek a korosztály érzelmi fejlettségével összhangban legyenek. Az empátiát a gyerekek előadásain keresztül is lehetett fejleszteni: Az egyik kiselőadásban előkerült egy diakép a „padlássöprésről”, a beszolgáltatási kötelezettségről, amelynek kapcsán rá tudtam világítani, hogy a kor emberei mennyire ki voltak szolgáltatva a hatalom kegyetlenkedéseinek, amely kíméletlenül tönkretette az életüket, közben propagandacélok érdekében átszínezve a valóságot. Ez egyben lehetőséget adott a diktatórikus rendszerek és a demokrácia összehasonlítására.
Az IKT eszközök alkalmazása a tanítási órákon már nem megy újdonságszámba a gyerekek számára, mégis mindig nagy lelkesedéssel veszik tudomásul, hogy a szemléltetésnek, a tanulássegítésnek ezzel a formájával találkoznak. Ez most is így volt, a feldolgozott témakörnél azt tapasztaltam, hogy a diákok motivációs szintjére pozitív hatással voltak az alkalmazott tanulásszervezési metódusok. A csoport- és egyéni tevékenységekben lelkesen vettek részt. Színvonalas prezentációkat tartottak, PPT-s előadással szemléltetve. Eközben átismételtük az internetes forrásmegjelölés szabályait (a pontos cím mellett a letöltés dátuma), amely némelyik kiselőadásban hiányosságként jelent meg.
Minden témakör feldolgozásánál törekszem a minél szélesebb körű gyűjtésre, mert tudom, hogy a most összeszedett anyagaim könnyen tárolhatók és előkereshetők, szemben a régi papíralapú módszerekkel. Amikor pedig legközelebb tanítom ezt a témakört, nem kell újra kezdenem a munkát, csak kiegészítenem, naprakésszé tennem, frissítenem már meglévő anyagaimat az újabb kutatások tükrében.
A kutatási tervhez tartozó kérdőív az alábbi linken érhető el.
https://online-kerdoiv.com/index/view/hash/864cc629ea81d5fe57773ea573616b8e
