Kutatási terv
Kutatási terv-vázlat
A kutatás témája
A Táncsics Mihály Gimnázium tanulóinak internet használati és olvasási szokásainak vizsgálata
A kutatási probléma felvetése
Az EUROSTAT felmérései szerint Európa egyes országaiban az internetezés hétköznapi dolog – az információszerzés első számú forrása, amely az élet minden területére kiterjed. Általánosnak mondható, hogy a legaktívabban a középiskolás és az egyetemista korosztályok használják e digitális eszközt. Nálunk is hasonló a helyzet: a 14–24 évesek több, mint 75 %-a használja az internetet. Azonban mind a teljes népességet, mind a 14-24 éves korosztályt nézve jelentős az elmaradásunk az európai átlagtól. Ugyanakkor a hazai szociológiai, statisztikai felmérések, időmérleg-kutatások szerint az emberek egyre kevesebb időt töltenek el olvasással, de valószínűleg itt is a 14-24 éves korosztály a legaktívabb. Vajon a fenti megállapítások igazak-e a siklósi gimnazistákra is? Internetezési és olvasási szokásaik mennyiben illeszkednek az európai, illetve a magyarországi trendbe? A kapott eredmény birtokában van-e értelme nagyobb hangsúlyt fektetni az intézményben az internetes hír- és ismeretközlésre?
A kutatási cél meghatározása
Fontos-e a siklósi gimnázium diákjai számára, hogy mi történik a világban? Honnan szerzik a híreket, az információkat? Melyik forrás a legjelentősebb számukra: az internet, a televízió vagy az újság, esetleg a könyv? Járnak-e még a diákok könyvtárba, olvasnak-e könyveket, újságokat a hagyományos módon, vagy ezt is már csak számítógépen teszik meg?
Konceptualizálás
Az ideális siklósi gimnáziumi diák sokat internetezik, azt gyakran használja tanulásra, házi feladatai elkészítésére, valamint annak segítségével tájékozódik a napi hírekről. Tagja valamilyen könyvtárnak, sok könyvet, újságot, folyóiratot olvas, de sokat néz televíziót is. Az olvasás terén csökken a szerepe körükben a hagyományos, nyomtatott forrásoknak. Az információszerzés forrásai tekintetében eltérés van a városokban, illetve a községekben élő diákok között.
A hipotézisek megfogalmazása
- A siklósi gimnázium tanulói a napi hírekről főleg internetes hírportálok segítségével tájékozódnak.
- A siklósi gimnázium tanulói közül a városban élők többsége a napi hírekről az internet segítségével tájékozódik.
- A siklósi gimnázium tanulói közül a községekben élők többsége a napi hírekről nem az internet segítségével tájékozódik.
- Az internetet a siklósi gimnázium tanulói közül többen használják tanulásra és játékra, mint a napi hírekről való tájékozódásra.
- A siklósi gimnázium tanulói internetezéssel is és TV-nézéssel is több időt töltenek el, mint hagyományos, nyomtatott újságok, folyóiratok és könyvek olvasásával.
- A siklósi gimnázium tanulói közül sokan tagjai valamilyen könyvtárnak, de kevés könyvet kölcsönöznek onnan.
A kutatás helyszíne
Táncsics Mihály Gimnázium - Siklós
Mintaválasztás
A populációt a Táncsics Mihály Gimnázium tanulói jelentik. A populáció elemeiről a teljes körű listát az iskola adminisztrációs rendszeréből kaptam meg. A mérés során rétegzett véletlen mintavételt alkalmaztam. Független csoportok (városiak, vidékiek) létrehozása után egyszerű mintavétellel számítógéppel, véletlen szám generátor segítségével választottam ki a 100 fős mintát. Az iskola minden diákjának egyenlő esélye volt bekerülni a mintába.
Kutatási módszerek
Az adatgyűjtéshez kérdőívet használtam. A kérdőív elején háttér információkat gyűjtöttem, majd ezután a diákok információszerzési, internetezési és olvasási szokásait vizsgáltam. A zárt kérdés típusok közül a feleletválasztást és a rangsorolást alkalmaztam.
Időterv
A kérdőívek kitöltésére 2014. január 27. – 31. között kerül sor. A mintába az iskola összes osztályából kerül diák. Ők osztályfőnöki órán töltik ki a kérdőívet. Az adott osztályok osztályfőnökei a felmérésvezetők. Ők elmondják a tanulóknak, hogy e kérdőívvel a diákok információszerzési szokásait vizsgáljuk, a kérdőív kitöltése önkéntes, a kérdéseket önállóan értelmezzék, ebben az osztályfőnök segítséget nem nyújthat. A kérdőív kitöltésére 15 perc áll rendelkezésükre. Az óráról hiányzó diákokkal a kérdőívet nem íratjuk meg később. Helyettük más tanulónak sem lesz lehetősége azt kitölteni.
Megvalósítás feltételei
- anyagi háttér
- beleegyező nyilatkozatok, stb.
Irodalom
Arató László: Gutenberg-galaxis napjainkban. https://www.ringmagazin.hu
B. Szabolcs Éva: (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Kutatás-módszertani kiskönyvtár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán - Galácz Anna - Rét Zsófia - Rigler András - Ságvári Bence (2004):
„A digitális jövő térképe”. A magyar társadalom és az internet. ITHAKA–ITTK–TÁRKI.
https://www.worldinternetproject.net
Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
Falus Iván – Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest
Fábián Zoltán - Galácz Anna - Gerhardt Erik - Kollányi Bence - Ságvári Bence - Székely Levente (2006):
A digitális jövő térképe. A magyar társadalom és az internet. Gyorsjelentés a World Internet Project 2006. évi magyarországi kutatásának eredményeiről. ITHAKA–ITTK–TÁRKI.
Gereben Ferenc – Nagy Attila (1992): Olvasás és társadalom. OSZK-KTK., Budapest
Gyarmati Szabó Éva (2003): A középiskolai korosztály információszerzési szokásai.
Tóth Éva (2007): Informatika az iskolában 1999–2006., Iskolakultúra, 18. 2007/01. sz. 31-40. o.